Az egész dolog valahol még a harácsoló permetezőgépek idejében kezdődött. Ekkor eset meg az, hogy vettem egy MSI M670X notebook -ot. Felkerült rá egy Kubuntu 7.04 amit eléggé megszerettem. Sok volt azért a sírás rívás is amíg dolgokat belőttem rajta, lévén kezdő vagyok Linux téren. Rengeteg véres betű és haldokló X szerver volt a csatamezőn mindenhol, ám mégis sikerült belőnöm az Nvidia kártya driver -ét is, ami ettől kezdve csatlakozott a történet menetéhez. Szépen működött minden, ám az első kikapcsolásnak baljós hangja volt. Annyira baljós mint az összes többinek mely azt követte. Miután sikerült az internet nagy kódexében választ lelnem kikapcsolási problémámra, a notebook kikapcsolása immár csendes volt, és nem volt még hirtelen vinyó indítás mielőtt leállt a gép. Ekkor gondolván megint, hogy inden szép és jó és már semmi egyéb gond nem lesz.
Persze lett. Szerettem volna a wifi-t használni internetezéshez, elvégre notebook -ról van szó tehát kell, hogy menjen az is. Ez igen kellemetlen volt mert felébresztette a szunnyadó jégkirálynőt aki azon nyomban fagyasztóvarázs támadást intézett a gépem ellen. Gondolván, hogy a királynő nem lehet olyan kemény, megpróbáltam megint, ámde hiába. Rengeteg internetes „varázskönyv” átbújása után sem lettünk okosabbak. Szegény Nvidia Go 6100 pedig siratta kis barátját, hiszen egy kasznin osztoznak... mintha csak testvérek lennének. Így teltek az órák, napok majd a hetek, de a jégkirálynő mindig erősebb volt nálunk. Már sokszor kedvem lett volna a jégkirálynőre pisztolyt fogni és lelőni. Ekkot előbukkan Ndiswrapper akinek segítségével sikerült kikeverni azta varázsszert mely segítségével kedves baj társunk a Ralink rt61 -es wifi erőre kapott és dupla pörgőrúgással padlóra küldte a jégkirálynőt.
Ezek után mindenki boldogan él még ma is... hála Ndiswrapper mágusnak.