Megint nem írtam egy ideje semmit. Ez most nem a lustaságomnak köszönhető, csak egyszerűen nem történt velem semmi érdemleges. Vagyis persze azért van életem meg minden, csak egyszerűen nem éreztem úgy, hogy valamelyikről is írnom kellene. Most persze megerőltetem magam és írok pár sort.

    Ahogy írtam visszamentem edzésre, aminek nagyon örülök. Szeretem csinálni és már nagyon hiányzott. Vettem egy súlyzót is és elkezdtem rendszeresen futni is. Bajom nem származhat belőle, maximum kicsit összekapom magamat.

    Érdekes dolognak tartom az utóbbi időkben az időjárást. Nem örülök neki mert ennek nem így kellene lennie. Persze jól esik az enyhe idő meg minden, de ez akkor sincs így rendjén. Globális felmelegedés.... Hajrá!!! Köszönjük meg magunknak mint emberi fajnak, hogy ezt is sikeresen megcsináltuk. Csak így tovább, hátha egyszer majd a levegőről is leszokunk, és helyette szénmonoxidot fogunk belélegezni.

    Illetve egy dolgot nem felejthetek el az említeni való dolgaim közül. Február 14-én ünnepelhettem kedvesemmel az 5. évfordulónkat. Éljen, éljen! Még sokszorosan ennyit.

    Na mára elég is ennyi belőlem. Majd igyekszem kicsit többet írni ide. Persze ennek az a feltétele, hogy történjen is velem valami érdemleges.